Mik a legfontosabb tudnivalók az endometriózisról?

592
HOZZÁSZÓLÁS:

Ha a havi vérzési ciklusra a méh nyálkahártyájához (az endometriumhoz) hasonlóan reagáló szövet lelhető fel a méhen kívül, endometriózisnak nevezett betegségről beszélnek az orvosok. Ez nemcsak havi vérzési rendellenességgel, fájdalommal, meddőséggel és rosszindulatú daganattal járhat, hanem heves hasüregi vérzés esetén azonnali műtétet is szükségessé tehet.endometriozis-petefeszek-05

Mindezek megelőzése és megszüntetése céljából mielőbb kórismézni és gyógyítani kell ezt a termékeny korú nők 4-17 százalékát sújtó betegséget.

Az endometriózis kialakulása

A húszas évek derekán figyeltek fel a nőorvosok arra, hogy nemcsak a méh belső felszínén, hanem a test egyéb részein szintén előfordulhat méhbelhártya. Befurakodhat ez a szövet a méh izomzatába, de megtalálja életfeltételeit a méhnyakban, a hüvelyben, a petefészekben, a petevezetékben, a hashártyán, a mellhártyán, sőt a tüdőben is.

Hogyan jut méhnyálkahártya a test említett részeire? E tekintetben megoszlik a kutatók véleménye. A klasszikus elképzelés szerint az a baj oka, hogy a nő „visszafelé” is menstruál. E föltevés hívei szerint a havi vérzés alkalmával nemcsak a hüvely, azazhogy a külvilág felé indul meg a méhnyálkahártya-sejteket tartalmazó váladék, hanem – rendellenesen – a petevezetéken át a hasüregbe is jut belőle egy kevés. Ott azután e sejtek megtelepednek, és a méhben lévő társaikhoz hasonlóan reagálnak a női nemi hormonokra (az ösztrogénre és a progeszteronra).

Ezt a föltevést egyrészt azok a szövettani vizsgálatok támasztják alá, amelyekben nem találtak eltérést a rendes és a rendellenes helyen föllelt méhnyálkahártya-sejtek között. Másrészt: bebizonyosodott, hogy akár a hüvelyben lévő menstruációs váladékban levő méhnyálkahártya-sejtek is képesek a hasüregben megtelepedni, ha odainjekciózzák őket. De nem cáfolták meg ezt az elképzelést a nemrég végzett elektronmikroszkópos és hormonkutatások sem, noha ezek a rendellenes helyen levő méhnyálkahártya-sejtek eltérő szerkezetére és viselkedésére hívták fel a figyelmet.

Miben tér el a kétféle sejt egymástól? Például abban, hogy a méhüreg falát bélelő sejtek felszínén a havi vérzési ciklus folyamán számottevően változik az ösztrogénnel és a progeszteronnal kapcsolódni képes jelfogók (receptorok) száma, a kóros helyen lévő méhnyálkahártya-sejtek receptorainak a száma ellenben lényegében változatlan marad.

De az is szembeszökő eltérés, hogy a méhnyálkahártya tejelválasztást serkentő hormont (prolaktint) választ ki a méh üregébe a havi vérzési ciklus második felében, míg a rendellenes helyen lévő sejtek nem ürítik ezt a hormont a hasüreg folyadékába. Nem találtak ugyanis különbséget a folyadék prolaktintartalmában az egészséges, az endometriózis nélkül terméketlen és az endomctriózisban szenvedő meddő nők között.

Ismeretes olyan vélekedés is, hogy a vérrel vagy a nyirokkal jutnak el a méhbelhártya sejtjei a test egyéb részeibe. Habár elvétve a medencében lévő nyirokszervekben és a tüdőben is megtelepedhetnek ilyen sejtek, jobbára a mellhártya felszínén kezdenek szaporodni, holott oda nem juthatnak el ezekkel a testfolyadékokkal. Ez azt sugallja, hogy bizonyos nők testében olyan „őssejtek” maradnak vissza az embrionális korból, amelyek a termékeny kor elérése után bárhol méhnyálkahártya-sejtekké alakulnak át.

Sok bajnak forrása, hogy a havi vérzés megindulásakor a rendellenes helyen levő méhnyálkahártyából is vérzés indul meg, s az a környező szövetekben gyulladást és annak szövődményeként összenövést idézhet elő. Sőt a kirajzó sejtjei révén a hasüreg egyéb részcin is kóros méhnyálkahártya alakulhat ki, vagyis az endometriózis terjedhet.

Egy kis túlzással azt mondhatjuk, hogy minden endometriózisos nőnek más és más jellemző a betegségére. Van, aki évekig csak enyhe tünetekkel bajlódik, másokra ellenben szinte rátörnek a heves tünetek. A tünetek ereje azonban nincs okvetlenül irányban a betegség súlyosságával. Nem ritka, hogy a korai, kismérvű endometriózis hevesebb fájdalommal és fájdalmasabb havi vérzéssel jár, mint a régóta fennálló, nagy kiterjedésű betegség.

Habár az endometriózis legveszedelmesebb szövődménye a halaszthatatlan műtétet igénylő vérzés, a gyulladás, a hegképzödés, az összenövés, a daganat és a meddőség is orvosi beavatkozást igényel.

Miképpen idézi elő a méhen kívüli méhnyálkahártya a meddőséget?

Vannak, akik a tüszőrepedés elmaradását okolják érte. Mások a petevezeték izomzatának a működési zavarát teszik felelőssé a teherbe esés meghiúsulásáért. A New Orleans-i J. C. Wecd és P. C. Arquembourg autoimmun reakcióban vélik fölfedezni a baj okát.

Föltevésük szerint a havi vérzés alatt valaminő olyan anyag is kiürül a nő testéből, amely ha a testben marad, érintkezésbe kerül a védősejtekkel. Ennek hatására olyan ellenanyagok ( (immunoglobulinok) válnak szabaddá, amelyek megakadályozzák, hogy a hímivarsejtek megtermékenyíthessék a petesejtet, vagy a megtermékenyült petesejt beágyazódásában zavart keltve teszik lehetetlenné a terhességet.

Hogyan kezelhető?

A hasüreg tükrözésének és a szövetmintavételnek a bevezetése óta nem ütközik nehézségbe az endometriózis kórismézése. Ha a bajra fény derül, sor kerülhet a gyógyszeres vagy a műtéti gyógyításra. Minthogy e betegségben számottevő javulás figyelhető meg a terhesség folyamán, a kutatók olyan hormonok és hormonszármazékok után néztek, amelyekkel a terhességhez hasonló állapot idézhető elő.

Az ötvenes évek végén bevezetett hormonos kezelésekkel az esetek egy részében végleges gyógyulás érhető el, s nem megy ritkaságszámba, hogy az addig meddő nő teherbe esik. De ugyanez mondható el a sebészeti beavatkozásról is, a lézeres kezelést is beleértve.

A műtétet azonban tökéletesen kell végezni, mert ha a hasüregbe jutó műtéti „törmeléket” nem távolítják el maradéktalanul, az abban lévő méhnyálkahártya-sejtek szétszóródhatnak, s kiújíthatják a betegséget. A legjobb eredmény akkor érhető el, ha az enyhe fokú endometriózis műtéti gyógyítására a hormonkezelés után kerítenek sort.

E betegség megelőzéséről pedig csak annyit: a visszafelé menstruálást elkerülendő a havi vérzés szabad elfolyását akadályozó szűzhártya-rendellenességet meg kell szüntetni, a szűk hüvelybemenetű lányok pedig ne tampont, hanem vattát vagy betétet használjanak.

592
HOZZÁSZÓLÁS:
loading...

Hozzászólások |

Összesen eddig
0

És te mit gondolsz erről?
Neked mi a véleményed a témáról?

Szólj hozzá

| Mondd el a véleményed

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Válogatott készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Login



Elfelejtette jelszavát?
Regisztráció! [ bezár ]
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Felhasználó létrehozása!



Már regisztrált? Jelentkezzen be! [ bezár ]

Elfelejtette jelszavát?


[ bezár ]