Az ösztrogének közül legfontosabbak az ösztradiol, ösztriol és az ösztron.

Az ösztradiol a legerősebb tüszőhormon mind a sejtosztódást serkentő, mind az anyagcserére gyakorolt hatását illetően.

Az ösztriol számos feladata közül talán a húgyivarszervek épségének fenntartása a legfontosabb. Ennek okáról keveset tudnnk.

Annyi azonban bizonyos, hogy az ösztriolra leginkább reagáló hüvely, nyakcsatorna és a húgyhólyag hátsó fala a magzati fejlődés során más sejtekből származnak, mint az ösztradiolra érzékeny szövetek.

Az ösztron a leggyengébb ösztrogén, lényegében tartalék hormon. A feleslegben termelődő (vagy gyógyszerként bevitt) ösztrogének főként öszronná alakulnak, amely a vérben fehérjéhez kötve, inaktív formában keringenek.

A fehérjéhez kötött ösztron-raktárból mindig annyi ösztradiol szabadul fel, amennyit a célszervek (például emlőmirigyek, méhbelhártya) pillanatnyilag megkívánnak.

Milyen feladatokat lát el az ösztrogén a szervezetünkben?

Az ösztrogének hatásai az alábbiakban foglalhatóak össze:

• Hatásukra fejlődnek ki a külső és belső nemi szervek és az emlők.

• A menstruációt követően felépítik a méhnyálkahártyát.

• A méhnyálkahártyát megvastagítják, így az alkalmassá válik a beágyazódásra.

• Hatásukra a nyakcsatorna kinyílik, és bőven termel nyákot, mely táplálja a spermiumokat, és segíti azokat feljutni a méhüregbe.

• Serkentik a petevezetékek mozgását, ezáltal elősegítik a megtermékenyülést.

• Gátolják az FSH termelését, így végeredményben saját termelődésüket szabályozzák.

• Az ösztradiol segíti középidőben a tüsző megrepedését.

• Felelősek a női másodlagos nemi jellegek kialakulásáért.

• Segítik a méhizomzat kifejlődését és szülésre alkalmassá válását.

• Segítik az érfalak épségének fenntartását.

• Kedvezően befolyásolják a zsíranyagcserét.

• Gátolják a csontok felszívódását és segítik újraképződését,

• Serkentik a kötőszöveti sejtek tevékenységét, ezáltal fenntartják a hám (bőr és járulékos elemei, bőr alatti kötőszövetek, bél-, szájnyálkahártya, kötőhártyák stb.) épségét.

• Védik a központi idegrendszert (depresszió ellenes hatás, védelem az Alzheimer-kórral szemben, javítják a tanulás hatékonyságát, fokozzák a koncentrálóképességet stb.).

• Javítják az inzulin hatékonyságát, ezáltal védenek az időskori cukorbetegséggel szemben.